(forrás: Motorrevü 2018/02)
A Baťa testvérek – Anna, Tomaš és Antonin – 1894- ben határozták el, hogy cipőkészítő üzemet alapítanak. A szakmát ismerik, ők a család hetedik cipész generációja. De egy dolog a cipészszakma ismerete és egy másik a vállalatvezetés, itt a csőd a nyakukon. Antonin elhagyja a céget és katonának áll, a kis üzem és az 50 alkalmazott sorsa Tomaš kezében van. És lássanak csodát, 1897-ben a haldokló vállalat fejlődésnek indul, a század végére már 120 főt foglalkoztatnak.
A varázslat neve: Baťovka. Az ötlet Tomaš Baťa fejéből pattan ki. A drága, nehéz és munkaigényes bőrcipők helyett kanavászból álmodja meg elegáns, könnyű és olcsó lábbelik egész sorát, amelyet az alsóbb néprétegek is megvehetnek. A Baťovka maga a csoda! Eltűnt a szegénység legszembeötlőbb jele, az ócska, agyonhordott cipő és, „olyan könnyed benne az ember járása, mint felhőké az égen”. Hát persze, a Baťovka feleolyan nehéz, és negyedannyiba kerül, mint a hagyományos cipők. Tomaš egészen elképesztő elme, hihetetlenül nyitott az új dolgokra. 1899-ben egy frankfurti útjáról pár egyszerűbb géppel tér haza, a gyártás volumene folyamatosan növekszik, Zlín mellett hamarosan Kelcben és Bilskóban is létesül Baťa üzem.
1905-ben az Egyesült Államokba utazik, az ott látottak megerősítik a gépesítésbe, tömegtermelésbe vetett hitét. Tanulmányozza a rendszert, és saját ötleteivel kiegészítve átveszi azt. 1906-ban modern, háromszintes gyárépületet emeltet, a tervekhez az inspirációt az amerikai útján látott gyárak adják. Valamit azonban elhibázhat, mert 1906 szeptemberétől decemberig sztrájkok bénítják meg a vállalat működését. A sztrájkok után a szakszervezet feloszlik, Tomaš Baťa zsenijét személyzeti politikája is megmutatja.
1910-ben étkezdét építtet dolgozói számára, és ez akkoriban Európában, különösen annak keleti felében, egyáltalán nem volt általános. A szakképzett személyzetnek házakat építtet, ezzel is fokozva a cég iránti elkötelezettségüket. 1914- re 400 főt foglalkoztat a cég, amely más irányokba is indít vállalkozásokat, újabb üzletágak alapjait teremtve meg. Az I. világháború hatalmas katonai megrendeléseket hoz, az alkalmazottak száma tovább nő. 1918-ra 4000 embert foglalkoztatnak Tomaš Baťa vállalatai. Beszáll az erdőgazdálkodásba, vállalati újságot indít – hadd hangsúlyozzuk ismét, hogy 1918 körül járunk – meghirdeti a nyolcórás munkanapokat.
A dolgozóknak könyvtárat, gyermekeik számára óvodát építtet, felnőtt tanfolyamokat szervez „Lifelong learning” címszó alatt, vállalati zenekart, ingyenes mozit alapít az alkalmazottaknak, vállalati kirándulásokat szerveznek. Az újságok csak így emlegetik a gyárat: Amerika Zlínben. Tomaš Baťa az 1920-as évek gazdasági válságát is mesterien kezeli. A termékek árát felére csökkenti, egyidejűleg megegyezik a dolgozókkal egy jelentős, átmeneti fizetéscsökkentésben is, amelyet élelmiszer- és ruházati ellátással kompenzál.
1923-ban a zlíni polgármesterjelöltek között, majd a polgármesteri székben láthatjuk. 1924-ben elindít egy folyamatot, amelynek szlogenje a „munkásból kapitalistát” is lehetne. Nyereségmegosztással közvetlenül is érdekeltté teszi dolgozóit a profittermelésben. 1925-ben polgármesterként megreformálja a zlíni közoktatási rendszert, a gyárban egészségügyi és szociális osztályokat és sportegyesületet hoz létre.
Megálmodja a zlíni városfejlesztési tervet, a „Factory in garden”-t, kiadja az „Egészséget mindenkinek” brosúrát, amelyben alapvető üzleti elveit szögezi le, kidolgozza saját vállalati programját a csökkent munkavégző képességűek számára, és városi kórházat építtet. Létrehozza a Baťa Segélyalapot azzal a céllal, hogy bővítse a társaság szociális programjait. Számtalan új üzleti ágban válik érdekeltté, mint a vegyipar, a szállítmányozás, könyvkiadás, filmipar, vasútépítés és folyamszabályozás. Bevezeti az ötnapos munkahetet, repülőtér építését, kísérleti iskolákat, múzeumot támogat... felsorolni is nehéz, mi minden kötődik Tomaš Baťa, az egykori susztercsemete személyéhez. Ennek ellenére nem idealista, hanem pragmatikus, egyben humanista üzletember, aki nem felejtette el, honnan jött, és felfogta, mekkora erő rejlik az alkalmazottak pozitív motiválásában.
Hogy kapcsolódik mindez a gumigyártáshoz?
- 1924-ben a Baťa gumitalpú csizmák gyártásába kezd. Nem sokkal később a drága vasúti fuvarozás miatt járműparkot vásárol, és úgy dönt, ha már benne van a gumiiparban, maga fogja hozzá az abroncsokat gyártani.
- 1931-ben elindítja a kerékpárgumi bizniszt, az 1934-ben induló autógumi-gyártásba azonban már Tomaš utódaival veti magát a cég.
- 1945-ben, az államosítások idején, három csehországi gumigyártó, a Baťa, a Rubena és a Mitas egyesüléséből létrejön a Barum. A Mitas névvel 1933-ban találkozni először.
- 1933-ban, Zlínben alapítják meg. A Michelin (francia) és a Veritas (német) cégek közös vállalatáról van szó, és a kezdetektől együttműködött a Batával.
- 1937-ben napi 300 autó- és 100 kerékpárabroncsot állít elő.1945 után a termelés a Baťa székhelyén, Zlínben folytatódik Barum néven.
- 1966-ban Otrokovicében vadonatúj gyáregységet kap a vállalat, egy évre rá kijön a Barum első radiál abroncsa. Az újonnan létrejött Barum erős pozíciót alakít ki magának a piacon. Abroncsaikat több országban értékesítik. Az autóabroncsokon kívül a cég motorkerékpár-gumikat is gyártott terep- és gyorsasági versenyekhez.
- 1971-től névadó támogatója a Zlínben megrendezett ralinak. A rendszerváltás után a nyugati gumigyártók elkezdtek befektetni a keleti régióban, ahogy a Michelin a lengyel Stomilt, úgy a Continental a cseh Barumot vásárolta fel, 1992-ben létrejött a Barum Continental csoport.
A pénzügyi stabilitás előnyei mellett az egyesülés lehetővé tette a legújabb kutatási és fejlesztési, gumiabroncs-futófelületek és gyártási technológiákhoz való hozzáférést a Barum számára, és kiterjesztette kínálatát a nehéz tehergépjárművekre és a mezőgazdasági gépekre is.
A Mitas néven gyártott abroncsok végig megmaradtak a különböző akvizíciók során. A cég jelenleg öt gyárat működtet, négyet Európában, egyet az Egyesült Államokban.
Értékesítésének 86 %-át az európai piacok teszik ki, de egyre nagyobb figyelmet fordít a globális piacokra, különösen fontos számára az Egyesült Államok, ahol a harmadik legnagyobb radiális mezőgazdasági abroncsgyártóvá vált. Teljes eladásainak kb. 2%-át teszik ki a motorkerékpár-abroncsok.
2015-ben, amikor a svéd Trelleborg vásárolta meg a márkát, a Mitas helyzete tovább erősödött.